Kedves Kérdező!
A házasság fennállása alatt (amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést) vagyonközösségben vannak, így a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani, tehát a felújítással együtt, az ingatlan mai értékét fogják alapul venni a vagyonmegosztásnál, nem pedig az építéskori értéket.
A bíróság elrendelheti a lakáshasználat megosztását, ha az a lakás adottságai alapján lehetséges, vagy ha kis átalakítás szükséges. Ilyenkor a házastársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit pl. garázs közösen használják. A lakáshasználat megosztását a bíróság mellőzi, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.
Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt a lakás elhagyására kötelezi. Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt, tehát, ha Ön úgy dönt, hogy elhagyja az ingatlant akkor az ingatlan mai értékét kell alapul venni az összeg megállapításánál. Ezenkívül a térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja. Tehát ha Ön fogja a szülői felügyeleti jogot gyakorolni, akkor Önt akár több mint 50% illeti meg az ingatlanból.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti. A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
A gyermektartásdíj meghatározása során a bíróság figyelembe veszi: a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások.
Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. Tehát ha az Ön férje jelenleg 2500 Eurót keres, a minimum tartásdíj 375 Euró, azaz kb. 143 250,- Ft-/gyermek.
Üdvözlettel:
a PROKATOR-NET jogi csapata
Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.