Tisztelt Kérdező!
A végkielégítés és a táppénz kapcsolatát illetően a magyar jogszabályok alapján több fontos tényezőt kell figyelembe venni. A Munka Törvénykönyvének 2012. évi I. törvény (Mt.) 77. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló jogosult végkielégítésre, ha a munkaviszonya a munkáltató általi felmondás, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy egyéb jogszabályban meghatározott ok miatt szűnik meg.
A végkielégítésre való jogosultság egyik feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltatónál meghatározott ideig dolgozzon a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában. Fontos megjegyezni, hogy ha a munkavállaló hosszabb ideig tartó táppénzen van, ami meghaladja a 30 napot, akkor ezt az időszakot nem lehet figyelembe venni a végkielégítés jogosultságának szempontjából.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha valaki gyakran van táppénzen, az automatikusan indokolja a munkaviszony megszüntetését vagy a végkielégítés megvonását. Ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy egészségügyi problémái valósak és nincs szó táppénzcsalásról, akkor a munkáltató nem vonhatja meg a végkielégítést.
Az is fontos, hogy ha egy munkavállaló egészségügyi okok miatt nem képes ellátni a munkakörét, és ezt orvosi véleménnyel is alátámasztják, akkor a munkáltató jogszerűen felmondhat neki. Ilyen esetben a munkavállaló továbbra is jogosult lehet a végkielégítésre, feltéve, hogy a munkaviszony megszüntetésének okai kapcsolódnak a munkáltató működéséhez vagy a munkavállaló egészségi állapotához.
Üdvözlettel:
a PROKATOR-NET jogi csapata
Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal