Kedves Kérdező!
A 2008-ban felvett, 3,5 millió forint összegű hitel esete – amelynek biztosítékául szolgáló ingatlant évekkel később árverezték el – jól példázza, hogy a zálogtárgy értékesítése nem feltétlenül szünteti meg maradéktalanul az adós fizetési kötelezettségét. Ha az árverésből befolyó vételár kevesebb volt, mint a fennálló tartozás, a hátralék továbbra is érvényes követelés maradhat. Ez magyarázza azt a helyzetet, hogy még az árverés lezárulta után is 2,8 millió forintot követelnek.
A törvényi háttér értelmében a hitelezőnek jogában áll a meg nem térült követelés behajtását továbbra is szorgalmazni, amennyiben a tartozás fedezete nem volt elegendő a teljes összeg kiegyenlítésére. Ezen a tényen az sem változtat, hogy az árverésre sor került, hiszen az csak a zálogtárgy (az ingatlan) értékesítéséig terjedő igényeket elégíti ki. A fennmaradó részt – amennyiben az hitelszerződésből fakadóan jogosult követelés – a hitelező továbbra is kérheti az adóstól.
Az elévülés szempontjából lényeges, hogy a hitelből eredő követelések általános esetben öt év után évülnek el. Ez az időtartam azonban mindig attól az időponttól számítódik, amikor a követelés esedékessé válik – például a hitelszerződés felmondásakor –, illetve bármely olyan jogi cselekmény megszakíthatja, amelyet a hitelező a követelés érvényesítésére tesz. Idetartozhatnak például a fizetési felszólítások, a végrehajtási eljárások és a peres úton történő behajtás is. Ilyen esetekben az elévülési idő megszakad, és újraindul. Ha tehát az elmúlt években volt bármilyen hivatalos eljárás, megkeresés vagy akár részleges fizetés, akkor azzal az öt év újból kezdődhetett, így a követelés a jelen helyzetben is fennmaradhat.
Amennyiben az adósnak kétségei merülnek fel a tartozás pontos összegét vagy az elévülés bekövetkeztét illetően, érdemes szakemberrel – például ügyvéddel vagy adósságrendezésre specializálódott tanácsadóval – megvizsgáltatni a dokumentumokat és az eljárás menetét. Egy jogi szakértő áttekintheti a korábbi banki iratokat, a végrehajtási folyamat részleteit, valamint az árverés körülményeit, és ezek fényében felmérheti, van-e reális esély a követelés vitatására vagy csökkentésére.
A fellebbezés – vagy bármilyen jogorvoslat – akkor lehet célravezető, ha kiderül, hogy a tartozás egy része már elévült, vagy a követelés összege valamilyen számítási hiba folytán magasabb a valóságosnál. Azonban a puszta időmúlás önmagában nem elég a követelés elengedéséhez, ha időközben bármi megszakította az elévülést. Annak eldöntésére, hogy a tartozás kiegyenlítése milyen mértékben és meddig követelhető, minden részletet alaposan mérlegelni kell.
Összességében tehát a 2,8 millió forintos hátralék azért állhat fenn, mert az árverés bevétele nem fedezte a teljes adósságot, és a hitelező ennek behajtását továbbra is jogosan kérheti, feltéve, hogy az elévülési szabályokat betartotta. A konkrét jogi lépések megtervezéséhez és az esetleges kifogások előterjesztéséhez érdemes szakemberrel egyeztetni, aki részletesen ellenőrizheti a szerződéses dokumentációt, a végrehajtási eljárás dokumentumait, valamint az árverés jegyzőkönyvét. E vizsgálat eredményének ismeretében lehet megalapozott döntést hozni arról, hogy érdemes-e jogi útra terelni vagy tovább vinni az ügyet.
üdv:
a PROKATOR-NET jogi csapata
Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.