A munkáltatói tájékoztatás hiánya és a felmondás jogszerűsége?

Question

A mun kavállaló tavaly február 27-től állt a munkáltató munkaviszonyban támogatási mérnök munkakörben. A munkaviszonya kezdetetén tájékoztatták arról, hogy a munkáltató a munkájáról éves értékelést készít. Az értékelést menetéről tájákoztatást kapott. A közvetlen felettes az előző év áprilisa és idén április 1. közötti időszakra a támogatási mérnökökről éves értékelést készített. Ennek összesített eredménye 1, 93 pont volt. A munkavállaló értékelés eredményére észrevételt nem tett.

A munkáltató a következő vezető ülésen megtárgyalta, hogy milyen intézkedést hozzanak azokkal a munkavállalokkal kapcsoklatban, akiknek a teljesítményértkelés eredménye a 2 pontot nem éri el. Javaslatként elhamgzott a munkáltatói felmondás lehetősége. Ezzel szemben az ülésen többen azzal érveltek, hogy felmondás jogellenes lenne, miután arról, hogy az értékelés eredményeként a munkaviszony megszüntetése kerülhet, az értékelt év kezdetén tájékoztatni kellett volna munkvállalókat. Álláspontjuk szerint mindez visszamenőleges hatályú döntés lenne, mert a teljesítményértékelés után kerülne sor azon vezetői döntés meghozatalára, miszerint a 2-es szintet el nem érő munkavállalók munkaviszonyát megszüntetik.

A vezetőség ügy döntött, hogy a a munkvállaló munkaviszonyát az Mt. 65-70 §-aira hivatkozva felmondják. A felmondás indokolása szerint a munkavállaló elmúlt évi teljesítménye nem éri el a munkáltató vezetőségi döntése során meghatározott elvárt teljesítményszintett, ezért a munkaviszonya nem tartható fenn, anak megszüntetésére a munkavállaló képességével öszefüggő okból került sor.

Indíthat-e keresetet bíróságnál a munkavállaló, kérve a munkaviszony megszüntetése jogellenségének megálapítását, és az Mt. 82. §-a szerinti következmények alkalmazását?

Answer 1

Kedves Kérdező, 

A munkavállaló jogosult bírósági eljárást indítani a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése ellen, és kérheti, hogy a bíróság megállapítsa a jogellenességet, valamint alkalmazza az Munka törvénykönyve 82. §-ában előírt jogi következményeket.

 

Az érvelése során a munkavállaló hangsúlyozhatja, hogy a munkáltató nem tájékoztatta előzetesen arról, hogy a teljesítményértékelés alapján megszüntethető a munkaviszony, és ez a döntés visszamenőleges alkalmazása jogellenességet eredményezhet.

Az Munka törvénykönyve 82. §-a kimondja, hogy ha a bíróság megállapítja, hogy a munkaviszonyt jogellenesen szüntették meg, akkor a munkáltatónak kötelessége lesz megtéríteni a munkavállalónak az elmaradt jövedelmet és az egyéb okozott károkat, figyelembe véve a jogszabályban meghatározott korlátokat.

 

Emellett a munkavállaló jogosult megkérdőjelezni a munkáltató felmondási döntésének jogosságát is, ha a munkáltató nem adott megfelelő indokot a felmondásra, vagy nem tartotta be a munkajogban előírt eljárási szabályokat. Az Munka törvénykönyve 64. § (2) kimondja, hogy a felmondás okának világosnak kell lennie az indokolásban, és a felmondó felelőssége bizonyítani az ok valódiságát és ésszerűségét.

Fontos megjegyezni, hogy a bíróság végül hozott döntése az adott ügy körülményeitől függ, és nem lehet előre megjósolni, milyen ítéletet hoz majd.A munkavállalónak lehetősége van bírósági eljárást kezdeményezni a munkaviszony jogellenes megszüntetése ellen, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogellenességet, valamint alkalmazza az Munka törvénykönyve 82. §-ában rögzített jogi következményeket.

 

Az érvelés során a munkavállaló azt hangsúlyozhatja, hogy a munkáltató nem tájékoztatta előzetesen arról, hogy a teljesítményértékelés alapján megszüntethető a munkaviszony, és ezen döntés visszamenőleges alkalmazása jogellenességet eredményezhet.

A Munka törvénykönyve 82. §-a szerint, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkaviszonyt jogellenesen szüntették meg, akkor a munkáltató köteles lesz megtéríteni a munkavállalónak az elmaradt jövedelmet és más okozott károkat, azonban a jogszabály által meghatározott korlátokat figyelembe véve.

Továbbá, a munkavállalónak lehetősége van megkérdőjelezni a munkáltató felmondási döntésének jogosságát is, amennyiben a munkáltató nem tartotta be a munkajogban előírt eljárási szabályokat, például nem adott megfelelő indoklást a felmondásra, vagy nem tartotta be a felmondási időszakot.

a Munka törvénykönyve 64. § (2) A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.  

 Fontos megjegyezni, hogy a bíróság végül hozott döntése a konkrét ügy körülményeitől függ, és nem lehet előre megjósolni, milyen ítéletet fog hozni.

 

Üdvözlettel:

 

a PROKATOR-NET jogi csapata

 

 Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.