• Regisztráció
Jogi kérdések honlapja. Az oldalon joggal kapcsolatos kérdéseket tehetsz fel minden témában.

Ha jogi segítséget kérsz, ne habozz, tedd fel a kérdésed és hamarosan választ kapsz!
0 szavazat
4 lakásos társasházban élünk. Közös kapu tartozik a lakáshoz. A szomszédok évekkel ezelőtt költöztek ide, majd a főkaput mindig tárva nyitva hagyták. Mi mindig becsuktuk, s ez ment sokáig. Ezt megunták, majd hátulról kivágták a hátsó kapujukat, engedély és beleegyezés nélkül, önkényesen, és elől beépítették, a kerítést egy részét kivágva, amelyet utána tárva nyitva hagytak. Mi azt is becsuktuk kilincsre. Ők pedig ezek után kilakatolták a nyílásnál lévő fához, hogy behajtani sem tudtuk, hátul pedig kapu nélkül maradt. Nemrégiben ellopták a simson motoromat, és ott tolták ki, az ő nyitott részükön. Kártérítést követeltem fizetési meghagyással,de ellentmondtak, mert szerintük én nem lakatoltam le és a felelősség a tolvajokat terheli. Perré alakul az ügy. Van esélyem megnyerni, hogy kártrérítsenek és hogy az eredeti kapu állapotot visszaállítsák a biztonság érdekében?

Mielőtt a kaput nyitva hagyták volna, nem történt nagy értékű lopás, vagyis motort és egyéb, kerítésen át ki nem emelhető értékeket. Nem vagyok biztos benne, hogy köteles lennék zárni a motort, elkerített társasház belső udvarán. Mielőtt ellopták a motort, nem tudtam, hogy hátul kapu nélkül hagyták az udvarukat és azt sem, hogy az első szerkesztett kapujukat is nyitva hagyták, ezzel csak másnap szembesültem. Próbáltam a szomszédokkal megoldani a problémát, de sem kártérítésre nem hajlandóak, de az eredeti állapot visszaállítására sem! A 3 másik lakó, köztük mi is, közös érdekünk a zárt kapu, amit ők figyelmen kívül hagynak. Pedig ezzel továbbra is veszélyeztetik a lakók biztonságát és felhívást adnak a tolvajoknak. Félünk, hogy legközelebb a házba fognak betörni. Mennyi az esélyem, megnyerni a pert? Előre is köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: Pisti
(120 pont) által a(z) Polgári jog kategóriában

1 válasz

0 szavazat

Kedves Kérdező!

Sajnos nem tudni hogy mennyi esélye van megnyerni a pert mivel a bíróság széleskörű bizonyitást folytat le és mérlegeli azokat a pp 263. § [A tényállás szabad megállapításának elve]

(1) A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.

(2) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás - a 264. §-ban foglaltak kivételével - nem köti.

264. § [Más hatóság határozatához kötöttség]

(1) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményeiről polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

(2) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében hozott jogerős döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti.

265. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

(2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy

a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,

b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy

c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,

és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.

(3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

szabályozza.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

 Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

(52,7e pont) által
...