Új ingatlan adás-vétel

Question

Tisztelt Olvasó!

2015 őszén új ingatlan vásároltam egy 17 lakásos társasházban.Az eladó/építtető vállalkozó/ az ingatlan vételárárat melyet alapban meghirdetett oly módon szabta meg, hogy az adásvételin hirdetett vételár 2/3-a szerepelt nettó+áfa bontásban, mely a földhivatalban beadásra, iktatásra került, a maradék 1/3-ot pedig kölcsönadási szerződésbe kötötte meg, mely úgymond zsebbe csusszant, mellyel valamelyest csökkentette a vevő vételárát. A többi lakótól is visszahallottam hogy  náluk is így járt el. Kérem én naív laikus szemmel ? Ez nem ÁFAcsalás ? ? ? Megvettem az ingatlant, ily módon nem vagyok részese egy csalásnak ?

 Az adásvételi szerződésben a terasz beüvegezésére, savmart üvegezésű korlát szerepel. Ehelyett füst színű, átlátszó üveg került beépítésre, mely olcsóbb mint a savmart , és átlátszó ami engem zavar.A lakást átvettem. Van lehetőségem reklamálni, hogy nem a szerződésben rögzített üvegezés került beépítésre ? Egy 6nm-es és egy 12nm-es terszról van szó, szóval nem kis felület, és nem kevés pénztz spórolt meg magának azzal hogy olcsóbb üveget építetett be.

 

Köszönettel:

J. Renáta

Answer 1

Tisztelt Érdeklődő!

Az Ön által említett helyzetben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) releváns szabályai alapján elmondható, hogy a vállalkozó hibás teljesítést végzett, amennyiben a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek (Ptk. 6:157. §). Ebben az esetben Önnek, mint jogosultnak, lehetősége van a kellékszavatossági jogok érvényesítésére, melyek közül választhat:

1. Kijavítás vagy kicserélés igénylése (Ptk. 6:159. § (2)),
2. Az ellenszolgáltatás arányos leszállításának igénylése, a hibát a kötelezett költségére maga kijavítása vagy mással kijavíttatása, vagy a szerződéstől való elállás, amennyiben a kijavítás vagy kicserélés nem lehetséges vagy a kötelezett e kötelezettségének nem tud eleget tenni (Ptk. 6:159. § (2)).

A kellékszavatossági igény érvényesítéséhez a hibát a kötelezettel, jelen esetben a vállalkozóval, késedelem nélkül közölni kell a hiba felfedezését követően (Ptk. 6:162. § (1)). Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni (Ptk. 6:162. § (2)).

A kellékszavatossági igény elévülése a teljesítés időpontjától számított egy év alatt következik be. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ez az időtartam két év (Ptk. 6:163. §).

Amennyiben a szerződésben rögzített minőségben nem megfelelő üvegezés került beépítésre, az Ön által leírtak szerint kellékszavatossági jogait érvényesítheti a fent említett keretek között.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

 Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.