A Munka Törvénykönyve szerint a leltárhiányért való felelősség feltétele
a) a leltáridőszakra (A leltáridőszak a két egymást követő leltározás
közötti tartam) vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes
leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása,
továbbá
d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.
Az Ön felelőssége tehát csak akkor áll fenn a leltárhiányért, ha a fenti
feltételek mindegyike megvalósul. Levelében írtak alaján azonban ez
kétségessé tehető, mivel
1. előadása szerint korábban nem volt semmiféle leltár,így leltáridőszak
fogalmáról nem is beszélhetünk,
2. állítása szerint nem történt meg a leltár szabályszerű átadás-átvétele,
illetőleg 3. mivel 4 hónaja áll fenn a munkaviszonya, az sem biztos, hogy
ha mégis volt korábban leltár, és így leltáridőszak, akkor annak legalább
a fele ideje alatt ön munkaviszonyban állt.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a fentiek csak a tényállás pontos ismeretében
dönthetők el.
A Munka Törvénykönyve előírja továbbá, hogy a munkavállalót a
leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét
megelőzően írásban tájékoztatni kell az alábbiakról:
a) azoknak az anyagoknak, áruknak a köréről, amelyek után az anyag
jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való
tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,
b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékéről,
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módjáról és szabályairól,
d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás
rendjéről,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói
kötelezettségekről.
Az Mt. szerint csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a
kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók
távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi
megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti
megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye.
Arra tehát a munkáltatónak nincs lehetősége, hogy a csoportos
leltárfelelősségi megállapodástól eltérően az azt aláíró munkavállalók
közül csak egy-két munkavállalótól kérje a teljes kártérítést.
A csoportos leltárfelelősségi megallaodásban résztvevő munkavállalók
távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi
megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.
Fontos az is, hogy a felelősség vagy a kártérítés mértékének
megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így
különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy
amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen
belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek
teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.
A fentiek alaján tehát még az sem biztos, hogy az Ön felelőssége a konkrét
esetben jogilag megállapítható.
Ha a munkáltató mégis úgy gondolná, hogy Önnel szemben igénnyel lép fel, a
munkabéréből a követelést közvetlenül nem vonhatja le, mivel a munkabérből
való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig -
végrehajtható határozat alapján van csak helye vagy a munkavállaló
hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig.
A munkáltató tehát ilyen esetben igényét perben érvényesítheti, és erre a
leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt
jogosult. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó
hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon
kezdődik.
Üdvözlettel:
a PROKATOR-NET jogi csapata
Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó nem vállal.