• Regisztráció
Jogi kérdések honlapja. Az oldalon joggal kapcsolatos kérdéseket tehetsz fel minden témában.

Ha jogi segítséget kérsz, ne habozz, tedd fel a kérdésed és hamarosan választ kapsz!
0 értékelés
Húsz éves beszédképtelen,  súlyos értelmifogyatékos és autista leányomat az illetékes Rehabilitációs Szakértő Bizottság 21%-ban találta leletek alapján mozgáskorlátozottnak.Mozgásával kapcsolatos tényleges vizsgálaton eddig még nem vett részt. ,ezért ezzel kapcsolatos leletet nem is tudtam adni számukra. Gondoltam,behívják vizsgálatra,de nem így történt.Egészségkárosodását ugyan ez a bizottság 2010 végén 91%-ra értékelte, mozgását akkor együttműkodés hiányában nem vizsgálták.

Jelenleg cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll. Igazságügyi elmeszakértő is súlyos mentális retardációt,autizmust,markáns viselkedési zavart állapított meg. Pszichiátriai lelet is ezt tanusítja. Emelett rendszeres kontrollt és gyógyszerezést igénylő neurológiai és endokrinológiai betegségei is vannak. A mindennapi élet minden területén segítségre szorul.Mégis most azt a határozatot kaptam,hogy közlekedőképességének súlyos akadályozottsága nem áll fenn.Menni,ha bizonytalanúl is ,valóban tud,de csak rövid távon,egyenes talajon.Lépcsőn csak segítséggel .Bizottság szerint tömegközlekedési szállítóeszköz igénybevétele enyhe fokon nehezített.Ez sajnos nagyon távol áll a valóságtól .Önállóan abszolút képtelen bármilyen tömegközlekedési eszköz használatára.Együttműködési nehézségek miatt még segítővel sem megoldható.

A helyi Önkormányzat megszüntette a súlyadó mentességét. Van-e értelme a fellebbezésnek,melynek illetéke 5 ezer Ft.Mi a helyzet a többi közlekedési kedvezménnyel, pl. a parkolási igazolványra továbbra is nagy szükségünk lenne.

Várom szíves válaszukat:Köszönettel:Tárnics

1 Answer

0 értékelés

 

Tisztelt Érdeklődő!

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 4. §-a szerint "mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár."

A fenti súlyos mozgáskorlátozottságot a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet definiálja, miszerint "súlyos mozgáskorlátozott személy az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság, továbbá  a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy, amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll." A nevezett szakasz szerint "a szakértői szerv közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősíti azt a személyt, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a) mozgásszervi részkárosodása,

b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,

c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,

d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy

e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen

eléri vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített."

 

A fentiek értelmében javasoljuk leányát megvizsgáltatni a szakértői szerv által a mozgáskorlátozottságot illetően, tekintettel arra, hogy ma már csak ilyen esetben igényelhető a súlyadó mentesség.

A kérdésében szintén említett parkolási igazolványról a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet rendelkezik, mely kimondja, hogy "igazolványra az a személy jogosult,

a) aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § a) pont ac) alpontja értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,

b) aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy

d) aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1-5.), értelmi fogyatékosnak (M.1-2.) vagy autistának (N.1.) minősül

és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja.

Üdvözlettel:
 

a Prokator-Net jogi csapata

...