JogiKerdesek.hu - Legutóbbi kérdések és válaszok itt: Polgári jog

Megválaszolva: Túl sok kutya lakóövezetben - illegális állatmenhely?

Mon, 15 Sep 2025 10:24:24 +0000

Kedves Kérdező!

Lakóövezetben 15+ kutya tartása önmagában nem tiltott, de szigorú állatvédelmi és közegészségügyi szabályokhoz kötött: a tulajdonos köteles az állatok megfelelő elhelyezéséről és a szökések megakadályozásáról gondoskodni, a rendszeres ugatás, kiszökés és elhanyagolt tartás már hatósági intézkedés alapja lehet; ilyen ügyekben a helyben illetékes jegyző az állatvédelmi hatóság, aki bejelentésre helyszíni ellenőrzést rendelhet el és kötelezéseket írhat elő. Ha a szomszéd „menhelyként” működik, az csak engedéllyel végezhető (járási hivatal – állatvédelmi/állategészségügyi hatóság); engedély nélkül menhelyet üzemeltetni jogsértő. Az éjszakai, tartós zaj „csendháborítás” lehet, ami rendőrségi hatáskör, a folyamatos zavarás ellen pedig birtokvédelmet kérhet a jegyzőtől egy éven belül. Ha a jegyző érdemben nem intézkedik, a kormányhivatalnál (járási/fővárosi kerületi hivatal) vagy – állatvédelmi feltételek kapcsán – a NÉBIH felé tehet panaszt; bejelentéseit érdemes fotókkal, videóval, tanúkkal, zajnaplóval alátámasztani.

Üdv

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

Megválaszolva: Kinek kell megfizetni az optikai kábel cserét

Mon, 15 Sep 2025 08:49:30 +0000

Kedves Kérdező! A leírt esetben a nyílászáró-cserét végző cég felelőssége egyértelmű. A munkát úgy kellett volna elvégezniük, hogy a lakásban meglévő vezetékek, kábelek ne sérüljenek. Az, hogy a kábel nem a „szokásos” helyen volt, nem mentesíti őket, hiszen a felméréskor és a bontás során kötelesek lettek volna figyelembe venni a körülményeket, és körültekintően dolgozni. Az általuk adott általános kizárás – miszerint felületi sérülésekért vagy redőnyhibákért nem felelnek – nem vonatkozik arra, ha a saját tevékenységükkel tönkretesznek egy működő kábelt. A helyreállítás költsége tehát jogosan a kivitelezőt terheli, Ön kérheti tőlük a kb. 30 ezer forintos kár megtérítését.

Megválaszolva: Ingatlan adás-vételi szerződés + foglaló

Thu, 05 Dec 2024 11:13:04 +0000

Kedves Kérdező!

Az ingatlan adásvételi szerződések során a foglaló a felek elkötelezettségét erősíti meg, és biztosítékot nyújt a szerződés teljesítésére. Amennyiben a vevők a foglalót banki kölcsönből kívánják finanszírozni, és a bank nem folyósítja időben a szükséges összeget, ez a vevők késedelmét eredményezheti. Ilyen esetben az eladó jogosult lehet elállni a szerződéstől, ha a vevők nem teljesítik fizetési kötelezettségüket a szerződésben meghatározott határidőn belül.

A Polgári Törvénykönyv szerint a jogosult elállhat a szerződéstől, ha a kötelezett késedelembe esik, és a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Azonban, ha a késedelem oka a vevőn kívül álló, például a bank késedelmes folyósítása, a vevő mentesülhet a késedelem jogkövetkezményei alól, ha bizonyítja, hogy a késedelemért nem felelős.

A vevőnek célszerű a szerződésben rögzíteni, hogy a foglaló megfizetése banki kölcsönből történik, és a kölcsön folyósításának elmaradása esetén a szerződés meghiúsulása nem róható fel neki. Ezzel elkerülhető, hogy a vevő elveszítse a foglalót, ha a bank nem biztosítja a szükséges hitelt.

A vevőnek javasolt a banki kölcsönkérelmet időben benyújtani és folyamatosan tájékoztatni az eladót a folyamat állásáról. Amennyiben a bank késedelme miatt nem tudja teljesíteni a fizetést, ezt haladéktalanul jelezze az eladónak, és kérjen póthatáridőt a teljesítésre. Az eladó köteles póthatáridőt biztosítani, és csak annak eredménytelen elteltével jogosult elállni a szerződéstől.

A vevőnek bizonyítania kell, hogy a foglaló megfizetésének elmaradása a bank késedelme miatt következett be, és ő minden tőle elvárhatót megtett a kölcsön megszerzése érdekében. Ezt dokumentumokkal, például a bankkal folytatott levelezéssel, a kölcsönkérelem benyújtásának igazolásával és a banki válaszok bemutatásával teheti meg. Ezen bizonyítékok alapján igazolható, hogy a szerződés meghiúsulása a vevőn kívül álló okból történt.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

Megválaszolva: Követelhet-e a többségi társtulajdonos lakás többlethasználati díjat?

Mon, 05 Aug 2024 14:06:03 +0000

Kedves Kérdező!

Igen a tulajdni hányadának megfelelően kérhet

Megválaszolva: Lehet e kérni a polgári biróságot, hogy a kártéritési pert függessze fel a buntetőeljárás befejeztéig?

Wed, 19 Jun 2024 11:46:03 +0000

Kedves Kérdező!

Lehet kérni a polgári bíróságot, hogy függessze fel a kártérítési pert, de érdemes megindítani a pert, hogy ne évüljön el az igény.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó nem vállal.

Megválaszolva: Polgári perben az alperes látja-a e felperes, valamint a tanúk és meghatalmazottak adatait az iratokon? ?

Tue, 02 Apr 2024 09:14:24 +0000

Kedves Kérdező!

Igen, a felperes adatait igen, a tanú adatokat nem biztos, hogy láthatja azt lehet zártan kezelni.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

Megválaszolva: Életév betöltésének időpontja

Thu, 21 Mar 2024 13:46:38 +0000

Kedves Kérdező,

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Büntető Törvénykönyv (Btk.) eltérően szabályozza az életkor betöltésének időpontját, ami azt mutatja, hogy a jogban valóban léteznek specifikus szabályok bizonyos esetekre vonatkozóan.

A Ptk. esetében a 8:3. § (4) bekezdése alapján általános szabály, hogy a határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén, azaz éjfélkor (00:00) következik be. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy bizonyos életkort betölt, azt a születésnapja napjának első percétől számítjuk, függetlenül attól, hogy aznap melyik órában született.

A Btk. azonban egy specifikus szabályt alkalmaz a büntethetőség szempontjából fontos korhatárok esetében. Itt a tizennegyedik életév betöltése a születésnapot követő nap nulladik órájától számít, amely eltér a Ptk. általános szabályától. Ez azt jelenti, hogy például a büntetőjogi felelősségre vonhatóság szempontjából csak a születésnapot követő nap 00:00 órától tekintik az illetőt az adott életkorúnak.

Az, hogy ez a különbség érvényes-e minden életév betöltésére, elsősorban attól függ, hogy melyik jogterület szabályait nézzük. A Ptk. szabályai szerint az életév betöltése általánosan a születésnap nulladik órájától számít, míg a Btk. specifikus esetekben eltérő szabályozást alkalmaz.

Ami azt a kérdést illeti, hogy ez a szabály érvényes-e azokban az esetekben is, amikor nem következik be jogszerzés (például a 14. vagy 18. életév betöltésekor), fontos megjegyezni, hogy a Ptk. általános szabálya az életkor betöltésének időpontjára vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott korhatárhoz kapcsolódik-e valamilyen konkrét joghatás. A büntetőjogban viszont azért van specifikus szabály, mert itt konkrét jogkövetkezmények, például a büntethetőség függnek az életkor betöltésétől.

Megválaszolva: ügyvezető megbízással és munkaszerződéssel

Fri, 01 Mar 2024 13:57:26 +0000

Kedves Kérdező

Egy korlátolt felelősségű társaság (kft.) esetében az ügyvezető feletti munkáltatói jogokat a társaság felsőbb döntéshozó testülete, vagyis a taggyűlés gyakorolja. Amikor egy kft. ügyvezetője, aki egyúttal a társaság munkavállalójaként is funkcionál, és akinek a feladatait megbízási szerződés alapján látja el, beleértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is, a jogi helyzet különös figyelmet igényel. A Polgári Törvénykönyv értelmében a kft. ügyvezetői posztját egy vagy több személy is betöltheti, akik lehetnek a társaság tagjai vagy külsősök (Ptk. 3:196. §).

A munkajog szempontjából a munkavállaló és a munkáltató közötti viszony munkaszerződésen alapszik. Ha az ügyvezető a kft.-nél munkaszerződés alapján más munkakört is ellát, felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben ki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Ez különösen akkor válik bonyolulttá, ha a kft.-nek az ügyvezetője egyben annak tagja is.

Ha az ügyvezető a társaságnál munkavállalói minőségben is tevékenykedik, és nincsenek más ügyvezetők, akik e jogokat gyakorolhatnák, akkor a taggyűlés áll a munkáltatói jogok gyakorlásának középpontjában. Ilyen helyzetben a társasági szerződésnek vagy más belső szabályoknak egyértelműen kell szabályozniuk, hogy hogyan kezeljék a munkáltatói jogok gyakorlását. Ha a kft.-nek több ügyvezetője van, akkor ők is gyakorolhatják ezeket a jogokat.

A munkaköri leírásnak és a munkaszerződésnek egyértelműen kell tükröznie az ügyvezető kettős szerepét, beleértve a rábízott feladatokat és az ezekért járó díjazást. Ezek a dokumentumok meg kell hogy határozzák a munkavégzés helyét, időtartamát és az irányítási valamint ellenőrzési jogok körét.

Összefoglalva, egy kft. ügyvezetője betölthet a társaságnál munkaszerződés alapján más munkakört is, de ebben az esetben kiemelt figyelmet kell fordítani a munkáltatói jogok gyakorlásának megfelelő szervezésére, valamint az érintett munkaköri leírások.

Megválaszolva: Önfenntartónak számítok-e?

Thu, 29 Feb 2024 08:40:03 +0000

Kedves Kérdező

Az önfenntartás fogalmának értelmezése a szociális helyzet felméréséhez kapcsolódik, amely fontos tényező lehet különböző szociális ellátások és kedvezmények igénylésénél Magyarországon. Az önfenntartó személyek meghatározása azonban változhat attól függően, hogy melyik ellátást vagy kedvezményt szeretné igénybe venni.

A "szociális vetítési alap" egy új fogalom, amelyet a szociális ellátások és kedvezmények megállapításánál használnak, és az összegét a Központi Költségvetésben határozzák meg. Ebben az évben ez az összeg 28.500 forint, ami a nyugdíjminimum összegével egyezik meg. Ez az összeg többek között az aktív korúak ellátását, a normatív alapú közgyógyellátást, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, szociális intézményi térítési díjakat, egyes méltányossági kérelmeket (ahol a jövedelmi, vagyoni helyzet is szempont), a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, ingyenes tankönyvellátást, gyermekétkeztetésre való jogosultságot és a GYES havi összegét érinti.

A szociális helyzetfelmérés jelenti az alapját az egyetem által részben vagy egészében szociális alapon nyújtható juttatásoknak. Ez magában foglalja a rendszeres szociális ösztöndíjat, alaptámogatást, a kollégiumi felvételihez szükséges szociális helyzetfelmérést, lakhatási célú szociális ösztöndíjat, az önköltségi díj szociális alapon történő mérséklését és egyes alapítványi ösztöndíjakat.

A szociális védelem a legtágabb fogalom, amely minden szociális támogatási formát magában foglal, beleértve a biztosításon alapuló ellátásokat, az univerzális ellátásokat és a segélyezést is. Ez azt jelenti, hogy a szociális védelem kiterjedhet betegség és anyaság, rokkantság és fogyatékosság, munkanélküliség esetén járó ellátásokra, öregségi nyugdíjra és egyéb támogatásokra.

Önfenntartó státuszának meghatározása tehát szorosan kapcsolódik az Ön jövedelmi helyzetéhez és ahhoz, hogy milyen szociális ellátásokra vagy támogatásokra szeretne jogosultságot szerezni.

Megválaszolva: Elmaradt bérpótlék követelése

Wed, 28 Feb 2024 18:04:31 +0000

Kedves Kérdező!

Megértettem az esetet, azonban arra kérném, hogy pontosítsa kérdését. Mire szeretne választ kapni tőlem?

Megválaszolva: Magán email megosztása

Mon, 19 Feb 2024 19:31:17 +0000

Kedves Kérdedő!

Jogi álláspontom szerint az említett cselekmény nem minősül jogellenesnek, mivel azonosításra alkalmas adatok nem kerültek közlésre.

Megválaszolva: Magánvállalkozó szervizében maradt készülékem haláleset miatt, jogutód nincs.

Mon, 19 Feb 2024 18:53:57 +0000

Kedves Kérdező!

Ez az eset egy komlekszeb jogi kérdés érdemes jogi úton érvényesíteni a jogait. Ajánlott felvenni a kapcsolatot egy jogi képviselővel, aki részletesen tájékoztathatja Önt a további lépésekről és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

Megválaszolva: Megtilthatja-e egy intézmény, pl. benzinkút, hogy területén fényképet készíthesenek?

Fri, 16 Feb 2024 12:34:59 +0000

Kedves Kérdező!

Fontos tisztázni, hogy a benzinkutak magánterületeknek minősülnek, és így a tulajdonos vagy üzemeltető jogosult meghatározni azon szabályokat, amelyek a területen való viselkedést szabályozzák, beleértve a fotózás jogát is. Amennyiben a tulajdonos vagy a terület üzemeltetője nem engedi a fényképezést, akkor azt tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy a terület nyilvánosnak tűnhet vagy sem. Ez azt jelenti, hogy ha a benzinkút területén a tulajdonos előírásai szerint tilos a fényképezés, akkor az ott történő fotózás jogilag nem megengedett.

Megválaszolva: Hogyan szerezhetem vissza egyéni vállalkozó szervizébe beadott készülékemet ami haláleset miatt megszűnt.

Thu, 15 Feb 2024 21:00:55 +0000

Kedves Kérdező!

Megválaszolva: A polgári perben történő perbehívás ellentétes vagy azonos érdekű harmadik személy perbehívását jelenti?

Mon, 12 Feb 2024 12:51:15 +0000

Kedves Kérdező!

A Polgári Perrendtartás (Pp.) 45. §-ának értelmezése kapcsán szeretnék néhány fontos pontot kiemelni, amely segíthet tisztázni az Ön által felvetett kérdéseket.

A Pp. 45. §-a azt szabályozza, hogy amikor egy fél, legyen az felperes vagy alperes, pervesztessége esetén harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy ettől tart, lehetősége van arra, hogy ezt a harmadik személyt bevonja a perbe. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a per minden releváns szereplőjét magában foglalja, biztosítva ezzel, hogy a jogvita minden aspektusa megfelelően kerüljön tárgyalásra a bíróság előtt.

Fontos megjegyezni, hogy a perbehívás nem korlátozódik kizárólag a felperesre; a beavatkozók is élhetnek ezzel a jogi lehetőséggel. A perbehívás célja, hogy biztosítsa azoknak a személyeknek a részvételét a perben, akiket közvetlenül érinthetnek a per eredményéből adódó joghatások, így elősegítve egy átfogó és igazságos ítélet meghozatalát.

A beavatkozás és a perbehívott szerepének megkülönböztetése lényeges. Míg a beavatkozó általában azonos érdekű félként csatlakozik a perhez, hogy támogassa az eredeti fél – legyen az felperes vagy alperes – álláspontját és pernyertességét; addig a perbehívott az a harmadik fél, aki ellen követelést szeretnének érvényesíteni vagy aki saját jogon vesz részt a perben, mivel a per kimenetelétől függően őt is érinthetik a joghatások.

Az Ön által említett értelmezés, miszerint a perbehívott a perbehívóval ellentétes érdekű harmadik személy, helyes megközelítésnek tekinthető abban az esetben, amikor a perbehívott saját jogait vagy érdekeit kívánja védeni, amelyek potenciálisan ellentétesek lehetnek a perindító fél érdekeivel. Ugyanakkor, a Pp. 45. § alapján a perbehívott bevonása nagyobb átláthatóságot és teljességet biztosít a peres eljárás során, lehetővé téve a bíróság számára, hogy minden releváns jogviszony figyelembevételével hozzon döntést.

Reméljük, hogy ez a magyarázat segít tisztázni a Pp. 45. § (1) értelmezésével kapcsolatos kérdéseit.

Megválaszolva: A volt páromnak vissza kell adnom az eljegyzési gyűrűt?Vagy beperelht ha nem adom oda?

Tue, 04 Jul 2023 15:46:47 +0000

Kedves Kérdező!

Az eljegyzési gyűrű ajándékba kapta párjától, így az ajándékozási szerződés szabályait kell alkalmazni. Ez alapján az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára az ajándékozáskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Párja feltehetőleg az eljegyzési gyűrűt a házasságkötésre tekintettel ajándékozta önnek, így az esküvő meghiúsulásával jogosan kérheti vissza öntől.

Megválaszolva: Elbirtokolható-e elhagyatott épület?

Mon, 05 Jun 2023 07:33:16 +0000

Kedves Kérdező!

Amennyiben valóban teljesültek az ingatlan elbirtoklás feltételei, úgy jogosan fordulhat a Földhivatalhoz ahol kezdeményezheti a bejegyzést, ami után a következő lehetőségek következhetnek be:

Az egyszerűbb út, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos elismeri az elbirtoklást, és (mint minden ingatlanügylet esetén) ügyvéd által ellenjegyzett okiratban hozzájárul a bejegyzéshez.
A gyakoribb eset az, hogy az elbirtokló fél a tulajdonjogi igényét bíróságon, polgári peres eljárásban kívánja érvényesíteni. Ebben az esetben bizonyítani szükséges a tizenöt éves szakadatlan, sajátkénti birtoklást. A tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okirat ebben az esetben a jogerős bírósági ítélet.

Megválaszolva: Vissza tekert km óra

Tue, 06 Sep 2022 18:04:11 +0000

Kedves Kérdező!

A 2013. évi V. törvény (Ptk) alapján az eladó kellékszavatossággal felel:

(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

Ön kedves kérdező jogosult például árleszállítást vagy kicserélést kérni ha az eladó nem tesz eleget a kötelezettségének akkor elállhat a szerződéstől.

Megválaszolva: Elállási jog + értékcsökkenés:

Wed, 23 Mar 2022 12:43:37 +0000

Kedves Kérdező!

14 napon belül elállhat.

Megválaszolva: Gyermekkoromban szüleimtől kapott ajándéktárgyak enyémek e vagy szüleiné?

Wed, 16 Mar 2022 13:20:06 +0000

Kedves Kérdező!

Nem, mert polgári kollegám vélemény szerint továbbiakban (pk) PK 76. szám [Ajándék visszakövetelése] I. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt csak akkor követelhető vissza az ajándék, illetőleg csak akkor követelhető az ajándék helyében lépett érték, ha az ajándékozás összes körülményére kiterjedő vizsgálódás alapján az állapítható meg, hogy valamilyen lényeges körülményre vonatkozó feltevés indította az ajándékozót az ajándékozásra, s e feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. E tekintetben a bizonyítás az ajándékozót terheli. II. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az általános elévülési időn belül követelhető vissza az ajándék, illetőleg követelhető az ajándék helyébe lépett érték. Ez a jog az általános elévülési időn belül is elenyészik azonban akkor, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja. III. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az ajándék - az egyéb feltételek megléte esetén is - csak akkor követelhető vissza a megajándékozott örökösétől, illetőleg az örököstől csak akkor követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha e jog gyakorlása a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt. IV. Az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az a jog, hogy visszakövetelje az ajándékot, illetőleg követelje a helyébe lépett értéket. Az ajándékozó által már megindított pert azonban az ajándékozó örököse a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja. Az ajándékozó örököse a saját nevében kivételesen akkor követelheti vissza az ajándékot, illetőleg akkor követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha az ajándékozás okát adó feltevés az ő javára, illetőleg az ő javára is szól, s e jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt. V. Nem követelhető vissza az ajándék, illetőleg nem követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.

A Polgár Törvénykönyv alapján pedig

Ajándék visszakövetelése]

(1) A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

(4) Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Az Ön tulajdona az ajándék így már nem követelhető vissza, de vannak kivételek ezért leírtam azokat is.

Megválaszolva: OKJ Bizi.Mit tegyek?

Tue, 01 Mar 2022 10:38:49 +0000

Kedves Kérdező!

Fel kell jelenteni a testvérét a BTK (346. § * (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,

b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy

c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) szankcionálja.

Megválaszolva: Közös háztartásban élőknek számítunk?

Mon, 28 Feb 2022 13:23:05 +0000

Kedves Kérdező!

Ha a lakás a testvére tulajdona akkor sajnos nem lehet kiköltöztetni a tulajdonos beleegyezése szükséges, aki ő. Kérje a beleegyezését.

Megválaszolva: Írásbeli ellenkérelemre válasz

Mon, 28 Feb 2022 09:23:02 +0000

Kedves Kérdező

17/2020 XII.23 IM 3. számú melléklet

bíróság. hu oldalról le lehet tölteni.

Megválaszolva: Adott 4 OKJ bizi, a testvérem nem hajlandó visszaadni azokat. Mit tudok tenni mint a bizik tulajdonosa?.

Fri, 25 Feb 2022 10:25:40 +0000

kedves kérdező!

Büntető feljelentést kell tenni ellene. A BTK 346. § * (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,

b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy

c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.

Megválaszolva: Jogalap nélküli gazdagodás

Thu, 24 Feb 2022 09:21:16 +0000

Kedves Kérdező!

Sajnos lehet 6:579. § leírja. Aki másnak rovására jutott vagyoni előnyhöz köteles visszatéríteni kivéve, ha annak vissza követelése elött elesett.

A törvény itt kivételt is ír például aki rosszhiszemű volt annak mindenképpen vissza kell téríteni az összeget függetlenül attól, hogy ő vissza követelés elött elesett.

Aki jóhiszemű volt annak is vissza kell téríteni az összeget, ha követelik, de ha nincs meg az összeg követelés időpontjában akkor nem kell visszafizetni az összeget, de ez csak jóhiszeműség esetén van. A Ptk jól leírja.

Megválaszolva: Szomszédi viszony

Wed, 23 Feb 2022 10:37:30 +0000

Kedves Kérdező!

Ha a szomszéd zaklatja tovább a birtokában akkor birtok védelmet tud Ön kérni a jegyzőtől.

Megválaszolva: Díjfizetés minden megkezdett órára

Tue, 22 Feb 2022 12:06:18 +0000

Kedves Kérdező!

A parkoló házak például szolgáltatás azzal, hogy bemész és kiírják, hogy minden megkezdet órát fizetni kell elfogadod a felhasználói feltételét, a bemenetel.

Megválaszolva: Motor vásárlás/Rejtett hiba

Mon, 21 Feb 2022 15:51:58 +0000

Kedves kérdező!

Önnek hibásan teljesített a motor eladója a Polgári Törvénykönyv (Ptk) 6.157. §-től írja a hibás teljesítést. Több fajtája van a hibás teljesítésnek van kellészavatosság és termékszavatosság stb. Ami a lényeg, hogy Önnek az eladó kellékszavatossággal tartozik a ptk 159. § szabályozza. A lényeg, ha önnek hibásan teljesít az eladó akkor ön kijavítás vagy kicserélést is kérhet kivéve, ha az eladónak más kellékszavatosság összehasonlításban aránytalan költséget eredményezne. Figyelemmel kell lenni a szolgáltatás hibátlan állapotában képviselt értékére szerződésszegés súlya kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelemre...

következő javaslatom: Ha nem hajlandó kijavítani vagy kicserélni akkor ügyvédhez kell fordulni és ő majd küld neki egy ügyvédi felszólító levelet a kötelezettnek. Ha továbbra sem teljesít a kötelezett akkor fizetési meghagyást lehet kibocsájtani, ha kötelezett lent mond akkor bírósági ügy lesz belőle.

Kedves Kérdező de tudnom kéne, hogy vállalkozótól vette-e meg a használt motort vagy fogyasztótól mert ha vállalkozótól vette meg a motort akkor más szabályok vonatkoznak rá, mint a fogyasztóra.

Abban az esetben a Ptk 6:168. § szakasz vonatkozik rá. A vállalkozóra mindig szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem
jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való
felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért
felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

Megválaszolva: Híres sportolókról, a tudtuk nélkül könyvet vagyis regényt írni bűncselekmény?

Fri, 18 Feb 2022 09:48:53 +0000

Kedves Kérdező!

Az impresszum az az oldal, ami nem az olvasónak készül – a kész, nyomtatott könyved NEGYEDIK oldala. Itt írod le a könyvvel kapcsolatos jogokat, listázod a közreműködőket. Mivel sok kérdést kapok róla, mi is szerepeljen ezen az oldalon, összegyűjtöttem az adatokat, illetve néhány példát. Neked csak ki kell emelned innen a neked tetszőt, és már mehet is a nyomdába a kéziratod!

Az érintett személy engedélye kell hozzá, ha szerepel a könyvben. A kitalált személy esetén: A cselekmény fiktív történeten alapul. A szereplők kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve.

A cselekmény elképzelt történeten alapul. A szereplők nem létező személyek, esetleges egyezésük a valósággal a véletlen műve.

A cselekményt igaz történet ihlette, ám az egyes szereplők jelleme, sorsa fiktív.

A cselekmény igaz történeten alapul, egyes szereplői különböző valós személyek jellemvonásainak és élethelyzeteinek felhasználásával lettek megalkotva.

Megválaszolva: Szomszédban lakó kiskorú gyermek elviselhetetlen zajongásáért felelősségre vonható-e a szülő?

Fri, 18 Feb 2022 09:40:44 +0000

Kedves Kérdező!

A Gyámhatóság kellene értesíteni, mert kiskorú gyermek is érintett az ügyben és lehet, hogy nem jól bánnak vele.

Törvényileg van ilyen, hogy zaj rendelet, de az nem terjed ki erre az esetre.

A Zajrend. hatályát az 1. § határozza meg.

§ (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) közterületi rendezvényre,
b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,
d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,
e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint
f) a vallási tevékenység végzésére

Megválaszolva: Kártérítés és engedély nélküli bontás, érték veszélyeztetés, társasház esetén

Fri, 18 Feb 2022 09:02:43 +0000

Kedves Kérdező!

Sajnos nem tudni hogy mennyi esélye van megnyerni a pert mivel a bíróság széleskörű bizonyitást folytat le és mérlegeli azokat a pp 263. § [A tényállás szabad megállapításának elve]

(1) A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.

(2) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás - a 264. §-ban foglaltak kivételével - nem köti.

264. § [Más hatóság határozatához kötöttség]

(1) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményeiről polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

(2) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében hozott jogerős döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti.

265. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet]

(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

(2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy

a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,

b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy

c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,

és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.

(3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

szabályozza.

Megválaszolva: Sértések a szomszédtól

Thu, 17 Feb 2022 13:40:08 +0000

Kedves Kérdező!

Becsület sértés alapján fel lehet jelenten őt vagy rágalmazás alapján. A btk 27. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Megválaszolva: Motor vásárlás/Rejtett hiba

Thu, 17 Feb 2022 08:43:30 +0000

Kedves kérdező!

Önnek hibásan teljesített a motor eladója a Polgári Törvénykönyv (Ptk) 6.157. §-től írja a hibás teljesítést. Több fajtája van a hibás teljesítésnek van kellészavatosság és termékszavatosság stb. Ami a lényeg, hogy önnek az eladó kellékszavatossággal tartozik a ptk 159. § szabályozza. A lényeg, ha önnek hibásan teljesít az eladó akkor ön kijavítás vagy kicserélést is kérhet kivéve, ha az eladónak más kellékszavatosság összehasonlításban aránytalan költséget eredményezne. Figyelemmel kell lenni a szolgáltatás hibátlan állapotában képviselt értékére szerződésszegés súlya kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelemre...

javaslatom a következő: Ha nem hajlandó kijavítani vagy kicserélni akkor ügyvédhez kell fordulni és ő majd küld neki egy ügyvédi felszólító levelet a kötelezettnek. Ha továbbra sem teljesít a kötelezett akkor bírósági út lesz belőle.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem
jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való
felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért
felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

Megválaszolva: Mik a lehetőségeim, illetve mire számíthatok?

Wed, 16 Feb 2022 13:03:01 +0000

Kedves kérdező!

Ahhoz, hogy Önön a tartozást be tudják hajtani kell egy fizetési határidő, hogy meddig köteles teljesíteni.

Utána küldenek vagy fizetési felszólítást, vagy fizetési meghagyást jogosult kérelmére bocsájt ki a közjegyző.

Ha a fizetési meghagyás ellen él, úgy az átalakul perré, ha egyet ért a meghagyással akkor befizeti az összeget.

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

Megválaszolva: Milyen jogi lépéseket lehet meglépni, minősíthetetlen szennyvízhálózat esetén?

Tue, 08 Feb 2022 14:12:55 +0000

Kedves Kérdező!

célszerű lehet társult pert indítani.

A társult per lényege abban áll, hogy a felperesek nem külön-külön kezdeményeznek egyedi eljárásokat, hanem helyette közösen indítanak egyet, az azonos igényekkel fellépő felpereseket pedig egy, úgynevezett reprezentatív felperes képviseli. Így a bíróság egy, reprezentatív igényt bírál el. Legalább tíz felperes akkor indíthat társult pert, ha azonos, de legalábbis hasonló módon szenvedtek el sérelmet, ami miatt azonos igényeket támasztanak.

A társult perlési formát a bíróságnak engedélyeznie kell. Az engedély megadása elsődlegesen az azt megalapozó körülmények reprezentativitásának igazolásán múlik, azaz, hogy a felperesek igényei valóban azonosak-e. Ha a bíróság esetlegesen nem engedélyezi a csoportos igényérvényesítést, a felperesek akkor sincsenek elzárva a perlés lehetőségétől, ez esetben azonban egyénileg (egyesével) kell peres eljárást kezdeményezniük.

Megválaszolva: Kutyatartás társasházban

Tue, 08 Feb 2022 10:39:54 +0000

Keves Kéredző!

Itt a jogszabály, ami tilthatja 2003. évi cxxxiii. törvény a társasházakról. Ha az alapító okiratban szerepel, hogy nem lehet állatott tartani akkor annak polgári jog következményei lehet, de ilyenek a veszélyes pókok állatok stb. Nem lehet megtiltani a társasházközösségnek nincs lehetősége, hogy a kutya tartását kifejezetten megtiltsa a lakásban, amelyre vonatkozóan jogerős bírósági határozat is született a kutyabarátok nagy örömére.

Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás senkit ne zavarjon, semmit ne szennyezzen. A közös terület bármelyik részén keletkezett szennyeződést az állattartó köteles haladéktalanul feltakarítani.

Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot. Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került. Mennyiben a társasházban vita keletkezik azzal kapcsolatban, hogy a lakásban tartott állat léte vagy tevékenysége (tipikusan ilyen eset a kutya folyamatos ugatása) zavaró-e, a jegyző a birtokháborítás szabályai szerint jár el, azaz végső esetben megtilthatja az állat társasházi lakásban való tartását.

Megválaszolva: Lakàs szigetelés

Wed, 02 Feb 2022 14:37:52 +0000

Kedves Kérdező!

Ha Ön egy társasházában lakik akkor Önre a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról törvény vonatkozik Önre meg kell nézni az alapító okiratot, ami a társasházra vonatkozik és a közös képviselővel is fell kéne venni a kapcsolatot.

jogi álláspontom az, hogy ez mivel egy társasház, így az erkély nem a szomszéd tulajdona. Célszerű a közös képviselővel egyeztetni.

Megválaszolva: Osztatlan közös tulajdon

Tue, 01 Feb 2022 12:36:47 +0000

Kedves Kérdező!

A tulajdont elsősorban természetben kell megosztani, ha nem lehet más módon megszüntetni és természetben nem osztható meg, akkor a közös tulajdont értékesíteni kell. A vételárat fel kell osztani a tulajdon társak között. Ezt a bíróságtól kell kérni.

Nem kell a beleegyezése az apósnak viszont neki elővásárlási joga van, mert tulajdontárs. Nem tudja megvenni az ingatlant az após akkor értékesíteni kell.

Megválaszolva: Adásvétel utáni reklamáció

Tue, 01 Feb 2022 08:47:19 +0000

Kedves Kérdező!

Ebben az esetben ha vevő megnézte a cípőt és akkor nem reklamált, lehet hogy a hiba eladás után kelletkezet akkor Ön nem felelős. Ha vállalkozó fogyasztónak elad terméket és nem felel meg a minődégnek mert hibás akkor a vállalkozó hibásan teljesít tehát kellékszavatoságal felel.

Megválaszolva: Mit tehetek a kivitelezővel, ha elrontotta a munkát és nem hajlandó kijavítani?

Mon, 31 Jan 2022 15:59:08 +0000

Kedves Kérdező!

Önök között vállalkozási szerződés jött létre. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban a Ptk) rendelkezik róla. A Ptk 6:247. § (4) célszerű átadás átvételi eljárást lefolytatni.

Ha a vállalkozó nem szerződésnek megfelelően teljesített akkor meg kell tagadni a mű átvételét és kötelezni kell

6:248. § (a) ha lehetetlené válás oka vállakkozó érdekkörében merült fel díjazásra nem tarthat igényt.

Hibás teljesítés miat a Ptk 6:159. § alapján a vállalkozó kellékszavatoságal tartozik a megrendelőenk. A megrendelő kijavitást vagy kicserélést kérhet, ha a kötelezett kijavitást kicserélést nem válalja akkor a hibát maga kijavítathatja vagy másal a vállalkozó költségére kijívitathatja a megrendelő.

A fizetendő összeget vissza kell tartani.

Megválaszolva: Igénytelen munka, késedelemmel.

Wed, 26 Jan 2022 20:53:46 +0000

Kedves kérdező!

Önök között vállalkozási szerződés jött létre szóban. Amennyiben az elvégzett munka minőségével kifogása van, a nem állította megfelelően helyre a munkavégzéssel érintett területet, abban kárt okozott a Ptk. 6:159. § (2) a) alapján kérheti a helyreállítást. Ha a vállalkozó ezt határidőre nem vállalja jogosult arányos díj visszatartására, mely összeg a kárigénye helyreállítási költségét fedezi. Erről a vállalkozót írásban tájékoztassa.

Megválaszolva: albérleti szerződés felmondása

Wed, 25 Oct 2017 11:25:10 +0000

Tisztelt Kérdező!

Helyes az Ön által felhozott jogszabály, mivel a határozott időtartamra létrehozott bérleti jogviszonyt a szerződés vagy a törvény eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondással megszüntetni nem lehet. Ilyenkor csak szerződésszegés esetén van lehetőség felmondani a szerződést azonnali hatállyal (pl. a bérleti díj nemfizetése).

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.

Megválaszolva: A (régi) Ptk. 332.§ mikor érvényes?

Thu, 11 Feb 2016 16:48:51 +0000

Kedves Kérdező!

A (régi) Ptk. 332. §-a szerint hogyha a jogosult nem egyezik bele abba, hogy harmadik személy átvállalja adósától a tartozását (helyzete könnyítése érdekében), abban az esetben Önnek, mint jogosultnak kell biztosítania kedvezőbb feltételeket adósának, hogy az a lejáratkor teljesíteni tudjon. A törvény egy kötelezettséget fogalmaz meg, amelyet Önnek, mint jogosulnak teljesítenie kell, különben adós felhozhatja Ön ellen esetleges nem teljesítése esetén, hogy kötelezettségének nem tett eleget.

Megválaszolva: indokolatlan zavarás

Thu, 11 Feb 2016 16:25:30 +0000

Kedves Kinga!

A polgári jog konkrétan nem határozza meg, hogy mit tekint kellemetlennek, zavarónak vagy a másik fél jogait korlátozónak, de azért húz egy határt ebben a kérdésben is.

A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdona használata során tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavar, vagy amellyel mások jogainak gyakorlását veszélyezteti.

A Társasházi Törvény 26. §-a szerint szervezeti-működési

szabályzatban „meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka,

és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait”, másképpen a házirendet. A házirendekben a lakóközösségek így kiköthetik,

mikortól nem lehet zajos háztartási gépeket működtetni, zenét hallgatni vagy akár azt is,

hogy a társasház szerkezeti adottságai miatt kerülni kell az otthoni fapapucshasználatot.

Nem árt, ha van ilyen szabálygyűjteménye a lakóközösségnek, erre ugyanis vitás esetekben hivatkozni lehet.

A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, azon belül is a csendháborításról szóló 195. §: „Aki lakott területen, az ott levő épületben,

vagy az ahhoz tartozó telken… indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát… zavarja, szabálysértést követ el.”

Megválaszolva: Mit tehetek?

Thu, 12 Nov 2015 12:50:57 +0000

Az eladóval szemben a hibás teljesítésből eredő követelését bíróság előtti perben érvényesítheti . A per megindításakor az eljárási illetéket (az érvényesítendő követelés tőkeösszegének 6 %-a) mindenképpen a felperesnek, tehát Önnek kell megelőlegeznie, de amennyiben a bíróság a keresetnek helyt ad, a pervesztes alperest fogja kötelezni a perköltség megfizetésére is. Amennyiben jövedelmi vagy vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, az erre szolgáló nyomtatványon kérheti a bíróságtól részleges vagy teljes költségmentesség engedélyezését.

Megválaszolva: Hogyan érvényesíthetem az örökségem?

Thu, 12 Nov 2015 09:01:27 +0000

VÁLSZ:

Az Ön által említett ingatlanon az öröklés folytán az örökösök között közös tulajdon keletkezett, az ezzel kapcsolatos igényeket a hagyatéki eljárásban lett volna a legcélszerűbb rendezni. Jelenleg – miután az ingatlant a tulajdonostársak közül csupán az egyikük használja - , a tulajdoni arányt meghaladó használatért a túlhasználótól a többi tulajdonostárs használati díjat kérhet. A többlethasználati díj mértékéről, az ingatlan birtoklásáról, használatról a tulajdonostársak egymással rendezési szerződésben állapodhatnak meg.

Ha erre a gyakorlatban nincs lehetőség, mert a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni, a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól. A bíróság a megszüntetésre irányuló perben a közös tulajdon tárgyának egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja, ehhez a megszerző beleegyezése szükséges, kivéve, ha az ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit. A bíróság viszont nem rendelheti el a közös tulajdon megszüntetését, az az alkalmatlan időre esik, vagy ha a jognak a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sértő gyakorlása állapítható meg, ez a jog tehát nem gyakorolható visszaélésszerűen.

Megválaszolva: Ptk 3:70 nem határozza meg a "A tisztességes eljárást biztosító szabályokat" kimondva mik ezek ? van e erre séma ?

Thu, 02 Apr 2015 15:43:56 +0000

Tisztelt Érdeklődő!

Az effajta szabályokat az egyesület saját belátása szerint alakítja ki az alapszabályában, arra kötelező szöveget nem tartalmaz a jogszabály.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó nem vállal.

Megválaszolva: késedelmi kamat kölcsönszerződés felmondása esetén

Sun, 08 Feb 2015 15:41:30 +0000

Tisztelt Érdeklődő!

Erre a válasz attól függ, hogy a hivatkozott iratok mit tartalmaznak. Amennyiben erre nem térnek ki, úgy a törvényes késedelmi kamat alkalmazandó.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó nem vállal.

Megválaszolva: Kúriai felülvizsgálat

Sun, 11 Jan 2015 15:10:55 +0000

Tisztelt Érdeklődő!

Amennyiben az első fokú határozattal szemben valamelyik fél élt fellebbezéssel, úgy az felülvizsgálattal megtámadható.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó nem vállal.

Megválaszolva: Ebben az esetben kié a tulajdonjog? (Vásárlás, előre utalás, a tárgy a futárhoz kerül, majd a futár nem adja át)

Tue, 23 Sep 2014 18:37:10 +0000

Tisztelt Érdeklődő!

A jogszabály értelmében ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, és az eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta.

Üdvözlettel:

a PROKATOR-NET jogi csapata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó nem vállal.