Kedves Kérdező
Ebben az esetben létre jöhetett a munkaviszony. Mt. nem sorolja fel konkrétan azokat a tényállásokat, amelyek a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetését eredményezik. Ezáltal minden olyan esetben jogellenesen jár el a munkáltató, amikor nem a munkajogviszonyra vonatkozó szabályokban előírtak szerint szünteti meg a dolgozó munkaviszonyát. Vagyis a felmondás, az azonnali hatályú felmondásra és a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésre is be kell tartani a törvényi rendelkezéseket.
Az Mt. kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Lényeges, hogy ezt a kártérítési felelősséget érvényesen kizárni még kollektív szerződésben sem lehet. A kár vagyoni és nem vagyoni is lehet. A vagyoni kár körébe tartozhat az elmaradt jövedelem, a dologi kár, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költség. Ezek közül a leggyakoribb kárfajta az elmaradt jövedelem, amely címen a kártérítés összege maximálisan 12 havi távolléti díj lehet. Ide tartozhat azonban az az eset is, amikor a munkavállaló bár elhelyezkedik másik munkahelyen, azonban munkabére nem éri el a korábbi munkabér összegét. Ilyenkor a munkáltató kártérítés címén 12 hónapig köteles megtéríteni a bérkülönbözetet. A munkavállalónak azonban lehetősége van arra is, hogy a fentiek helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelje. Ez egyfajta anyagi kompenzáció például arra az esetre, ha a munkavállaló a felmondás közlését követő napon más munkahelyen elhelyezkedett és akár magasabb összegű munkabérben tudott megállapodni. Így bár ebben az esetben a munkáltató kárt nem okozott, mégis van jogkövetkezménye a jogellenes megszüntetésnek.
Az Mt. a károk megtérítésén felül tartalmazza a jogellenes magatartás további szankcióját is, amely a dolgozó eredeti munkakörbe történő továbbfoglalkoztatására vonatkozik. Ennél fogva azon túl, hogy a bíróság a munkavállaló kárának megtérítésére kötelezi a munkáltatót, a dolgozó kérheti azt is, hogy a munkáltató az eredeti munkakörébe visszahelyezze őt.
Azonban ez a szankció csak kivételes esetekben (a legsúlyosabb jogsértések esetén) alkalmazható. Ilyenek a következők:
- a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik,
- a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát felmondással a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt szünteti meg,
- a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő, vagy
- kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezetnél választott szakszervezeti tisztségviselő,
- ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadja meg.
Ehhez kapcsolódóan az Mt. fontos rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben később megszűnik a munkajogviszony, abban az esetben a felmondási idő, végkielégítés számításánál ezt az időtartamot is figyelembe kell vennie a munkáltatónak. Ezen felül (vagyis a jogviszony helyreállítása mellett) a munkáltatónak meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát is. Elmaradt munkabérként pedig a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe vennie.
Üdvözlettel:
a PROKATOR-NET jogi csapata
Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.